1. Törvényi felhatalmazás alapján Magyarország területén az egyetlen szervezet, amely ellenőrizheti és engedélyezheti az autósportokat, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség /MNASZ/, (mint országos szakszövetség).
2. A 2025. október 10–12. között Tökölön tervezett rendezvény TILTOTT – mivel nem kapott szakszövetségi engedélyt, ezért kizárólag zártkapus formában, nézők nélkül tartható meg, azon az MNASZ licenszével rendelkező versenyzők, továbbá MNASZ-igazolvánnyal rendelkező sportszakmai személyek nem vehetnek részt.
3. Mivel a rendezvény megtartására csak nézők nélkül van lehetőség, ennek megfelelően csak a szervezők (kb. 15 fő), a pálya üzemeltetői (kb. 20 fő), a versenyzők (kb. 60 fő), valamint versenyzőnként legfeljebb két szerelő (összesen kb. 120 fő) léphet be, vagyis összesen legfeljebb 200–220 fő tartózkodhat a helyszínen. A számítás az MNASZ korábban kiadott állásfoglalása alapján készült, amely segít eligazodni, hogy mennyi szerelő szükséges a versenyautók biztonságos üzemeltetéséhez.
4. A tököli rendezvényszervező (NAG Systems Munkaerőkölcsönző Kft.) részéről rendszeresen előfordul a hatóság félrevezetése:
- a rendezvényt autóverseny helyett családi napként jelentik be,
- a tiltott rendezvényhez klubkártyát bocsátanak ki, amelyet a szervező a belépésre jogosító eszközként tüntet fel.
5. A „zártkapus” lebonyolítást a vonatkozó jogszabály biztonsági okokból rendeli el, mivel a rendezvény nem rendelkezik MNASZ-engedéllyel. A szervező által kiállított klubkártya vagy műanyag belépőkártya ezt a tiltást nem oldja fel.
A tiltás ellenére a rendezvény reklámozása továbbra is folyik a közösségi médiában, a szervezők pedig klubkártya használatára ösztökélik a közönséget.
Az MNASZ jogi képviselője által kiadott tájékoztatás kártérítési igény tárgyában:
„A Polgári Törvénykönyv 1:58. §-ának alkalmazása kizárt abban az esetben, ha a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség törvényben előírt jogait gyakorolja.
A Sporttörvény 65. §-a alapján Magyarországon autósport-rendezvény csak az MNASZ írásbeli hozzájárulásával tartható meg.
A Magyar Gyorsulási Sportági Szövetség több alkalommal kísérelte meg ezen jogok megszerzését, azonban a Kúria Gft.VI.30.073/2022/7. számú végzése kimondta, hogy egy sportágban kizárólag egy szakszövetség működhet, és csak ennek hiányában jogosult más szervezet a sportági jogok gyakorlására. A döntés megállapította, hogy a Magyar Gyorsulási Sportági Szövetség nem jogosult ezen jogok gyakorlására.
Az Alkotmánybíróság IV/3571/2024. számú végzése megerősítette, hogy szabadidős gépjárműsportrendezvényt is kizárólag sportszervezet szervezhet, és az ilyen események sem kerülhetnek ki a szakszövetségi ellenőrzés alól.
A döntés kiemeli, hogy a gépjárműsport a tevékenység jellegéből adódóan fokozott kockázattal jár, ezért fokozott állami szabályozást és ellenőrzést igényel.
Az Alaptörvényben rögzített testi és lelki egészséghez való jog védelme elsődleges közérdek, amely indokolja a résztvevők, szervezők és harmadik személyek testi épségének védelmét.
E közérdek akár az egyéni gazdasági érdekeket vagy a vállalkozás szabadságát is felülírhatja.
Az MNASZ ezen alapelvek alapján köteles fellépni minden olyan rendezvénnyel szemben, amely ellentétes a Sporttörvény rendelkezéseivel, vagy visszaélésszerűen gyakorolja a versenyrendezéshez kapcsolódó jogokat.
Megállapítható, hogy az MGYSZ és a vele kapcsolatba hozható gazdasági társaság a rendezvényeket valós tartalmuknak nem megfelelően tünteti fel, és azok jellegét megtévesztő módon kommunikálja.
A rendezvények gyakorisága, helyszíne és résztvevői köre alapján a tevékenység olyan látszatot kelt, mintha alternatív bajnokságot kívánnának létrehozni, amelyre kizárólag az MNASZ jogosult.
Az MNASZ álláspontja szerint a versenyek bejelentésekor nemcsak azok jogszerűségét, hanem a rendezvények mögött álló szándékot is vizsgálni szükséges, ideértve a rendeltetésellenes joggyakorlást és a szabályok megkerülésére irányuló törekvéseket is.
Az említett rendezvények összességükben is kimerítik a fent leírtakat, ezért az MNASZ eljárása a jogszabályoknak megfelelően, a sportrendezvények biztonságos és jogszerű megtartása érdekében történt.”
Az MNASZ állásfoglalás iránti kérelme a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz:
A Sporttörvény rendelkezései alapján a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség feladata és kötelezettsége a magyarországi autósport-rendezvények engedélyezése, felügyelete és biztonsági feltételeinek biztosítása.
Az elmúlt időszakban több alkalommal került sor a jogszabályi előírásokat megkerülő, zártkörűnek nevezett rendezvények szervezésére.
E rendezvények szervezői a belépődíj helyett klubtagsági díjat szednek, illetve a résztvevőket zárt csoport tagjaiként tüntetik fel, miközben a rendezvények ténylegesen gazdasági haszonszerzés céljából jönnek létre.
A szervező gazdasági társaság a versenyekhez kapcsolódóan díjakat és egyéb kifizetéseket teljesít, ezáltal a tevékenység üzleti jellegűnek minősül.
Az MNASZ állásfoglalást kért annak meghatározására, hogy miként különíthetők el az anyagi haszonszerzés céljából szervezett események a zárt körű, klubjellegű rendezvényektől, valamint milyen bizonylatok és ellenőrzések alkalmasak e minősítés igazolására.
Az MNASZ célja, hogy az engedélyköteles és nem engedélyköteles rendezvények pontos elkülönítése révén biztosítsa a szervezők és résztvevők jogszabályoknak megfelelő, biztonságos működését.
Az MNASZ az alábbi törvények és jogszabályok alapján jár el egy esemény jellegének megállapításakor
2004. évi I. törvény a sportról
1. § (1) Sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez.
(5) Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül.
20. § (1) Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el és e törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A szakszövetség jogi személy.
3) A szakszövetségre – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszövetség működhet. A szakszövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban.
65. §
(4) Kizárólag a szakszövetség, vagy az országos sportági szövetség előzetes írásbeli hozzájárulásával tartható olyan sportrendezvény, amelynek résztvevői a versenyzés során fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatnak (veszélyes üzem). A szakszövetség, vagy az országos sportági szövetség a hozzájárulását nem tagadhatja meg, ha a sportrendezvény lebonyolítása a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban meghatározott biztonsági előírásoknak megfelel, és megtartása a sportág versenyrendszerének (bajnokság) működtetését nem veszélyezteti.
77. § E törvény alkalmazásában:
i) közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető terület, út, utca, tér,
j) nyilvános hely: az olyan épület, építmény vagy a közterületnek sportrendezvény megtartása céljából lezárt része, ahová a sportrendezvény szervezője által meghatározott feltételek mellett bárki bemehet vagy ott tartózkodhat,
n) sportrendezvény helyszíne: az a nyilvános hely vagy a közterület meghatározott része, ahol a sportrendezvényt megtartják és ahol néző tartózkodhat,
o) sportrendezvény résztvevője: az a természetes személy, aki a sportrendezvény helyszínén annak időtartama alatt tartózkodik. A néző (szurkoló) résztvevőnek minősül,
[…]
s) sportlétesítmény: sportrendezvény megrendezésének helyszínéül szolgáló építmény és terület,
u) sportrendezvény: versenyrendszerben vagy azon kívül, sporttevékenység végzése céljából tartott sportesemény, verseny, mérkőzés
54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet a sportrendezvények biztonságáról
1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni:
d) a gépjárműsport-rendezvényen részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítás szabályairól szóló 121/2024. (VI. 10.) Korm. rendelet 2. §-a szerinti gépjárműsport-rendezvényre (a továbbiakban: gépjárműsport-rendezvény).
5. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó sportrendezvényt csak sportszervezet, szakszövetség vagy sportági szövetség szervezhet.
7. § A szervező az 1. § szerinti sportrendezvények
a) résztvevői számára köteles felelősségbiztosítást kötni;
12/A. § Ha a gépjárműsport-rendezvény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti, így különösen, ha a nézők egy része a gépjárműsport-rendezvényt a nézők elől elzárt területről kísérli meg figyelemmel kísérni, és e magatartásukat felszólítás ellenére sem szüntetik meg, a szervező köteles a gépjárműsport-rendezvényt a további felszólítás eredményessége érdekében felfüggeszteni, vagy ha az eredményre nem vezet, befejezetté nyilvánítani.
121/2024. (VI. 10.) Korm. rendelet a gépjárműsport-rendezvényen részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítás szabályairól
1. § E rendelet alkalmazásában versenygépjármű az olyan szárazföldi jármű, amelyet beépített erőgép hajt, és amely a 2. § szerinti gépjárműsport-rendezvényen vesz részt. E rendelet alkalmazásában versenygépjárműnek minősül a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletben foglaltaktól eltérő gépjármű is, ha a 2. § szerinti gépjárműsport-rendezvényen vesz részt.
2. § E rendelet hatálya gépjárművek részvételével, korlátozottan megközelíthető és körülhatárolt területen szervezett versenyre, edzésre, tesztre és bemutatóra terjed ki, ha az megfelel a sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. § (2) bekezdésében szereplő sporttevékenységnek, vagy közvetlenül ahhoz kapcsolódik (a továbbiakban együtt: gépjárműsport-rendezvény).
3. § Gépjárműsport-rendezvény kizárólag
a) rendezvényszervezői felelősségbiztosítás és
b) a versenygépjárművekre vonatkozó felelősségbiztosítás megkötésével tartható.
Bezár